Virtualizáció - szerverméretezési problémák (VDI)

Nem mélyről rákötve a RAID kötetekről szóló írásomra, ugyanazon apropóból kiindulva, miután az ügyfél 70 virtuális desktop-ot szeretne kialakítani, íme egy kis segédlet a szerver méretezéshez. Sokszor találkozom azzal a hibával, hogy megvan az igény, megvan az elképzelés, de nincsen meg fejben a technikai feltétel. Ezen próbálunk most meg kicsit segíteni...

Ha már tisztában vagyunk azzal, hogy az ügyfél milyen megoldást szeretne, könnyen meghatározhatunk egy általános szerver-méretezési szabályt.

Cél, hogy a lehető leghatékonyabb VDI megoldásunk legyen. A VDI, nem más, mint a szerver kiszolgálókon, hypervisor-ok segítségével futtatott desktop operációs rendszerek biztosítása a felhasználók számára. Ehhez 3 erőforrást kell a lehető legjobban összehangolni. Ezek: CPU (processzor), RAM (memória) és a HDD IO (merevlemez input/output, azaz ki- és bemeneti, vagy írási/olvasási teljesítmény). Ha bármely erőforrást nem a megfelelő módon méretezzük az optimális erőforrás-felhasználás nem fog rendelkezésünkre állni.

Általános esetben a következőképpen méretezzük a szervert:

Ahhoz, hogy a virtuális gépünk az alapvető igényeket ki tudja szolgálni, dedikálnunk kell számára a megfelelő CPU és RAM kapacitást. Memória szempontjából, ez Windows XP esetén 1 GB, Windows 7 esetén 2 GB.  Processzorra nézve pedig minden virtuális géphez 1/5 - 1/7 processzormagot számolhatunk. További memória szükséges a hypervisor (2 GB) és a Zero Client Controller (1-4 GB a telepítési mérettől függően) számára. Merevlemez tároló kapacitás esetében a lényeges szempontok az operációs rendszer, alkalmazások/adatok méretezése  SAN-on vagy egy lokális tárolón. Szem előtt tartva az I/O arányt, ne tervezzünk túl sok virtuális géppel egy fizikai meghajtón. Inkább több kisebb tárkapacitású HDD-vel számoljunk, mint kevés nagyobbal. 

Nézzünk egy konkrét példát:

Tegyük fel, hogy Windows 7 operációs rendszert futtatunk minden virtuális desktop-on. Egy átlagos, nem túl magas processzorterheléssel számolva,  7 virtuális géppel számolhatunk magonként.

Ehhez a hálózati forgalmat úgy becsülhetjük, hogy nagyjából 15 virtuális desktop-ot szolgál ki 1 GbE hálózati port.

Két processzorfoglalatos szervert nézve, melyhez 6 magos processzorokat választottunk, 12 CPU mag áll rendelkezésünkre. Figyelembe véve, hogy a hypervisor lefoglal 2 CPU magot, 10 CPU mag marad a virtuális gépek számára, amely összesen 70 virtuális desktop kiszolgálásához elég.

A tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben nagyszámú virtuális desktop-ot futtatunk egy fizikai szerveren, ebben az esetben kb. 25% a memória konszolidációval számolhatunk, mivel nincs olyan életszerű eset, hogy az összes virtuális gép az összes memóriáját 100%-ban használná. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban egy Windows 7 operációs rendszert használó virtuális kliens számára elég 1,5 GB fizikai memória 1 GB virtuális memóriával társítva. Figyelembe véve a hypervisor 4GB memóriaigényét is összesen 109 GB RAM szükséglettel számolhatunk 70 virtuális desktop esetén.

A lehető legjobb teljesítmény eléréséhez használjuk ki mindig a 3 RAM modul többszörösével kiépíthető szimmetrikus memóriakonfiguráció lehetőségét.

Az optimális hálózati forgalom biztosításához 15 virtuális desktop/1 GbE hálózati port konfigurációval számolva 5x1 GbE vagy 1x10 GbE szükséges 70 virtuális gép kiszolgálásához. 

Ez nem kőbe vésett szabály, de kiindulási alapnak talán megteszi :). Szakembereink pontosan segítenek kikonfigurálni az Ön igényeinek megfelelő szervert....